Az előző bejegyzésem folytatásaként írok pár sort a boldogságról, mert elég kemény értetlenségbe ütköztem, hogy miért és egyáltalán hogyan szeretném boldogságra tanítani a gyerekeimet.

A boldogság, akárcsak a siker fogalma eléggé szubjektív mint tudjuk. Az emberek többsége a „Majd boldog leszek ha…” szindrómában szenved. Mi a boldogság számodra? Egy nagyobb autó, nagyobb lakás, jobb partner? A helyzet azonban úgy fest hogy sok embernek van nagyobb autója, nagyobb háza, jobb partnere. Ők most boldogok? Lehet – bár általánosságban elmondhatjuk hogy nem azok.

A boldogságnak nem sok köze van az anyagi javakhoz. Mint már említettem az előző bejegyzésemben a kutatások azt mutatják, hogy a boldogra való képesség 50%-ban genetikai adottság, 10%-ban a körülmények határozzák meg (csak 10%-ban!) és 40%-ban a gondolataink, tehát mondhatjuk, hogy 40%-ban tanulható, hiszen a gondolatainkat uralni nem lehetetlen. Képzeljétek el, hogy naponta kb 60.000 gondolatunk van és ebből 80% negatív. Még belegondolni is rémes.

Tehát mi is a boldogság? Se több se kevesebb mint JÓ ÉRZÉS. Nincs semmi és senki ezen a földön aki boldoggá tud tenni, mert a boldogságod belülről fakad.

Amikor azt hallod hogy „találjuk meg a boldogságot”, akkor gyorsan le kell fordítanod arra hogy „találd meg önmagad”. Semmi baj nincs azzal hogy célokat tűzünk ki az életben mint ahogy az is rendben van hogy jobbá szeretnénk tenni az életünket hiszen célorientált lények vagyunk. Egy dolgot azért ne feledjünk: számtalan példa van arra, hogy emberek akiknek szó szerint mindenük megvan nem boldogok. Miért? Mert a boldogság lényege bennünk van.

Mi az amit mi tehetünk? Hogyan változzunk meg? Hogyan legyünk boldogok? Első sorban jobban meg kell ismernünk magunkat. Például itt van erre egy nagyon jó gyakorlatsor:

Képzeld el mennyire jó lenne ha szinte varázsütésre meg tudnád változtatni érzéseidet. Semmiképpen nem akarom azt mondani hogy a nap minden pillanatában egzaltáltnak érezd magad, hiszen ez lehetetlen és a boldogság nem is erről szól. A boldogság egy belső nyugalom, egy belső bizonyosság. Ezt az érzést viszont meg tudod tanulni felismerni, létrehozni magadban. Hogyan? Úgy hogy megtanulod irányítani az elmédet. Ha ez sikerül, akkor az életedet irányítása is a kezedbe került.

Létezik pár egyszerű lépés amellyel felébresztheted magadban a boldogság érzését.

1. Légy hálás! Ha képes vagy hálát érezni azért amid van, azért amit elértél az életben már egy boldogabb ember vagy. Ne felejtsd el légy hálás azokért az apró dolgokért is amelyeket magától értetődőnek tartasz az életedben. Másnak talán azok nem olyan természetesek, más talán hiányt szenved bennük.
2. Figyelj fel a jó dolgokra amelyek a nap folyamán történnek. Az emberek általában a negatív dolgokra koncentrálnak és a pozitívakat szinte észre sem veszik vagy nagyon hamar elfelejtik. Ha tíz esemény közül egy volt csak a rossz és a többi jó, az emberek többsége biztosan arra az egy rosszra koncentrál.
3. Légy segítségére másoknak. Észreveszed ha egy kis ideig a másik emberre figyelsz (és nem magadra…) és segítesz, jobban fogod érezni magad.
4. Csinálj valamit amit igazán szeretsz.: Kirándulni, sportolni, varrni, kötni, fotózni stb. Ez jót fog tenni az önbecsülésednek.
5. Védd magadat a gondolataidtól. Ne engedd át magad a rossz gondolatoknak, gondolatfolyamoknak. Ne mártírkodj. Tudatosan figyelj arra hogy kellemes dolgokra fókuszálj. Persze tudom ez nem olyan könnyű amikor folyamatosan negatív információkkal bombáznak bennünket a mindennapokban. Olvastam egy nagyon jó könyvet ami sokat segített nekem: „Négy kérdés” Byron Katie –től. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

 Ezzel az öt lépéssel meg tudod alapozni a pozitív hozzáállásodat. Egy idő után, szokásoddá válik, boldogabbnak fogod magad érezni és az életre mint lehetőségre fogsz tekinteni. A boldog embernek nem a körülmények adják meg a boldogságot, hanem fordítva, ő ad boldogságot a körülményekhez.

Remélem hogy most már jobban megértik mások is miért szeretném ha a gyerekeim megtanulnának boldogok lenni. Nekem ezt anno nem tanította meg senki és elég későn jöttem rá hogy ez tanulható. Elég sok szenvedést okoztam magamnak a gondolataimmal. Remélem a gyerekeim már okosabban csinálják.