Sokat gondolkodtam pár évvel ezelőtt hogy változtassak-e az életemen vagy sem. Menjek-e vissza a régi munkahelyemre gyes után vagy sem. Mindent végig gondoltam, a családi, anyagi helyzetünket, az álmaimat, az életem összes területét amelyre kihatással volt a döntésem. Érvek és ellenérvek sokaságát sorakoztattam fel. A döntés félelmetesnek tűnt.
Miután mélyen a lelkembe néztem tudatosodott bennem, hogy leginkább a stressztől féltem.
Attól féltem hogy nem leszek képes kezelni a váltással járó stresszt. Féltem attól hogy a döntésemben rejlő részletek megvalósítása olyan stresszt zúdít a nyakamba amelyet talán nem tudok kezelni. Legfőképp attól féltem hogy ez a váltás a legrosszabb démonaimat aktiválja majd: a kontrollmániámat, az aggodalmaskodásaimat, a perfekcionizmusomat.
Útközben azonban megtanultam pár dolgot:
Rájöttem hogy igencsak rugalmas tudok lenni. Az élet állított már pár kihívás elé, de mindannyiszor megoldottam. Volt olyan is amikor térdre kényszerített a fájdalom, félelem és szomorúság. Betegre aggódtam magam. Azonban mindig felálltam és továbbmentem. Mindig megpróbáltam önmagam legjobb változata lenni.
Az igazság az, hogy bármi is történik a mai napon holnap úgyis felkel a nap. Azt kell mondanom, hogy elképesztően szerencsés vagyok. Egészséges és erős vagyok. Fedél van a fejem fölött és a szeretteim körülöttem vannak.
Ez számodra is érvényes.
Gyerekkoromhoz és fiatal felnőttkoromhoz képest most már rengeteg eszköz áll rendelkezésemre amellyel kezelni tudom a stresszt. Rendszeresen meditálok, mozgok, egészségesen étkezem.
A titok a hajlandóságomban áll, hogy használjam is ezeket az eszközöket.
A problémát nem lehet csak amúgy pikk-pakk egy nyugtatóval elintézni. A titok az életmódbeli váltásban rejlik. A jólétemet nem tekinthetem magától értetődőnek. Most már tudom, hogy csak akkor tudom elvégezni azt a munkát amelyre ide születtem, ha a mentális, fizikai, spirituális egészségem elsőbbséget élvez mindenkor.
Ha te is nagy döntés előtt állsz, állj meg egy pillanatra, nézz magadba és tedd fel a kérdést: Azért félek mert az a bizonyos út nem nekem való vagy félek a változással járó stressztől.
Csak te tudod a választ. Egy dolgot azonban jegyezz meg: Ha a kényelmet választod a változás, fejlődés helyett azt előbb vagy utóbb megbánod. A fejlődés mindig félelmetes, hiszen ismeretlen területre hatolsz be. Kitágítod a korlátaidat. Kilépsz a komfort zónádból. Ezekben a pillanatokban:
A stressz normális.
Képes vagy kezelni a helyzetet.
Ne gondolkodj tovább! Hatolj az ismeretlenbe! Változtass! Fenébe a stresszel!
Ne vedd az életet olyan komolyan! Ne feledd, semmitől nem kell félned valójában csak a magától a félelemtől.
Te hogy állsz ezzel a kérdéssel? Félsz a stressztől? A hozzászólásokban megírhatod.
Ebben a videóban találsz egy kis inspirációt a stressz kezelésére. A magyar feliratozás beállítható a képernyő alján, ha nem jelenne meg automatikusan.